2011. január 29., szombat

Benti akadálypálya

Ha csak tehetem, olyan mozgásformát mutatok a gyerekeimnek, amivel játékos módon tudom jól átmozgatni őket. Meg vagyok győződve róla, hogy már egészen kicsi, totyogós koruktól kezdve lehet olyan játékokat kitalálni, amit élveznek és mégis minden izmukat jól átmozgatja. Ennek kitűnő példája az akadálypálya. (Nyilván kint és bent is játszható, én most a benti típusra összpontosítok, tekintettel az időjárásra. Viszont nyár elején várható a kinti változat is!)

Az otthoni akadálypálya építésnek az az óriási előnye, hogy bármi felhasználható akadályként. Legyen szó plüssállatokról, ami körül szlalomozni kell, építőkockákról vagy kanapéról, fotelről. Ezen túlmenően amit nagyon fontosnak tartok, az az, hogy ahogy nőnek a gyerekek, úgy tudnak ők is bekapcsolódni az akadályépítésbe. Ezzel egyrészt nagyon jól fejleszthető a kreativitásuk ill. térlátásuk, másrészt, interaktívabbnak érezhetik a játékot, lévén van beleszólásuk a folyamatba.

Az alábbi felsorolást csak kiindulópontként adom meg, mi ezeket szoktuk játszani, de ki-ki a maga ízlése és hozzávalói szerint vegyen el, illetve adjon hozzá a listához, és készítse el a saját akadálypályályát:

Egyensúlyfejlesztő gyakorlatok:
  • lefektetett ugrálókötélen végigmenni (a kötél nem csak egyenesen lehet lerakva)
  • két lefektetett ugrálókötél között végigmenni
  • egy lábon állni, míg tízig számolunk vagy
  • egy lábon tizet ugrálni
  • egy lábon ugrálva megadott távolságot megtenni
Mászás:
  • kisasztal alatt átmászni
  • kinyitható alagúton átmászni
  • két székre keresztebe fektetünk egy seprűt, az alatt átmászni
  • egy nagy kartondoboznak levágjuk az alját és tetejét, lefektetjük és azon kell átmászni
  • kanapén, fotlen átmászni
Ugrás:
  • hullahopp karikákat, vagy ennek hiányában bármilyen földre helyezett, ill. megjelölt pontokon végigugrálni, pl. ragasztószalaggal nagy X-eket készítünk
  • egy a földön megjelölt pontról minél messzebbre kell ugrani
  • lefelé fordított dobozon, egymásra helyezett babzsákokon, plüssállatokon, stb. átugrani (az akadály érjen térden alul a gyerekeknek)
Gyorsaság:
  • egyenes úton odaszaladni pl. egy felfüggesztett lufihoz, megütni és visszaszaladni (a lufi jó magasra legyen akasztva, hogy nyújtozkodni kelljen érte)
Ügyesség:
  • vödörbe, dobozba adott távolságról labdá(ka)t dobni
  • papírkarikát (papírtányérok közepét kivágni) vizes palackra rádobni (frizbi-mozdulattal)
Járásformák:
  • tyúklépésben megadott távolságot megtenni
  • szlalom (itt bármi használható: babzsák, WC papír guriga, vizespalack, stb.)
  • behunyt szemmel végig menni egy megadott távolságon
Ezeket a játékokat egy gyerekkel de akár egy egész csapattal is nagyszerűen lehet játszani.
Ti mit szoktatok még akadálypályához felhasználni?

2011. január 23., vasárnap

Egy kis szines, nyári ötlet

Tisztában vagyok vele, hogy az alábbi játék elkészítésével még jópár hónapot várnunk kell, de egyszerűen nem tudtam ellenállni neki ebben a szürke, hideg télben. Remélem, titeket is feldobnak egy kicsit ezek a szinek, és bár télen is nagyszerű dolgokat lehet kint játszani, azért mégsem összehasonlítható azzal, amikor 1. nem kell min. húsz percig öltöztetni egy gyereket 2. bármennyit kint lehet maradni anélkül, hogy meg- ill. felfázástól tartanánk. Szóval raktározzátok el az ötletet tavaszig/nyárig, addig is töltekezzetek egy kicsit a jó idős képekből! :)

Elég sok külföldi blogot szoktam figyelemmel követni, az alábbi játék a www.filthwizardry.com-ról származik. A linket követve részletes leírást találhattok, de az angolul nem (jól) tudok kedvéért összegzem:
Egyszerű fa kockákat kapott a család egy ismerőstől, amiket aztán letisztítottak,  lekefélgettek. A már tiszta tömböket a gyerekek különböző színekkel lefestettek (nagyszerű kreatív elfoglaltság kicsiknek, nagyoknak egyaránt!), majd száradás után lépegetőst ill. toronyépítőset  játszottak vele.




Nekem még jópár ötletem lenne:
  • mocsárjárás: a kockákat szanaszét szórjuk a kertben, majd csak a tömbökre lehet lépni, így kell eljutni az egyik pontból a másikig.
  • ugyanez nehezítve: valamit (labda, pohár víz, stb.) vinni kell magunkkal
  • ugyanez több gyerekkel  -> verseny időre
  • szintén szétszórjuk a kockákat a földön ->szlalomozni kell körülöttük
  • ugyanez járművel (bickli, kismotor, görköri, stb.) - akár verseny időre
  • "hálót" építünk belőle, majd fölötte kell átrúgni, ütni, dobni, stb. a labdát egymásnak
  • sorba rakjuk a kockákat egymástól 20-30 cm-re, és úgy kell végigmenni rajtuk, hogy föllépünk egy tömbre, majd elé le, föl a következőre, majd le, stb.
  • ugyanez csak jobb láb a tömbön, bal lent -> majd váltott lábbal

Ha a tömbök jól le vannak csiszolva, mezítláb is játszható, így kiváló lábboltozat erősítő gyakorlat!
Nektek vannak még ötleteitek?

2011. január 19., szerda

Néhány igen jó recept és gondolat

Tény, hogy szeretek sütni-főzni. Főleg a gyerekeimmel együtt :) Az is tény, hogy a családom szerint jó vagyok benne. De az az igazság, hogy vannak nálam jóval ügyesebb és tapasztaltabb "szakácsok", sokak közülük ugyanolyan anyukák otthon a gyerekeikkel, mint én. Általában gasztroblogokat vezetnek, én meg imádom bogarászni az oldalaikat...
Amiatt pedig kifejezetten örülök, hogy a szakácsblogot vezetők közt is egyre többen vannak, akik a tudatos táplálkozást követik.
Most egy olyan gasztrobloggertől, Ízbolygótól (www.izbolygo.hu), szeretnék pár receptet idézni ide, amelyek kifejezetten gyerekeknek szólnak, és -természtesen- az egészséges életmód jegyében készültek.

Mézeskalács best ever, de egész évben jó tízórai/uzsonna ötlet

Maga a tészta linzer jellegű, de nem fog ártani neki, ha az apró gyerekmancsok gyurmázzák. EZ HIHETETLEN NAGY ELŐNYE! 2 éves kortól bátran dolgozhatnak vele!
 
 


Hozzávalók:
34 dkg liszt
12 dkg vaj
20 dkg méz
2 tojássárgája
1 tk szódabikarbóna
csipet só
(2 tk mézeskalács fűszer)

Mindent összekeverünk, fóliába tekerjük, 1 éjszakára behűtjük. Másnap lisztezzük a deszkát, tésztát, nyújtsuk, szaggassuk. Na ennyi.


Ricottás tonhalkrém, avagy a tízóraik és uzsonnák bűvöletében

A krémek, kencék egyébként szuperül bevethetőek, a kölykök gyanútlanul megesznek sok mindent krém formájában. A sárgarépakrémnél mondjuk akadt pár elbizonytalanodó, de a többségük jól veszi az akadályt. A halas dolgok hasonlóképpen megosztóak. De krém formájában szerették és nekünk, a felnőtt játékosoknak is nagyon ízlett. A ricotta klasszul lesimította a “halízt”, a kapribogyó és az aszalt paradicsom pedig szó szerint megkoronázta a kencét!



Hozzvalók:
1 tonhalkonzerv
10 dkg krémes ricotta
negyed citrom leve
1/2 tk mustár

frissen őrölt bors
1 ek kapribogyó
2 ek aszalt paradicsom

A tonhalról leöntöm a folyadékot, majd villával összetöröm és a ricottával simára keverem. Hozzáadom a citrom levét, a mustárt, sót, borsot, a kapribogyót és a felcsíkozott aszalt paradicsomot. Kenyérre kenem, megeszem.


Engedjétek meg, hogy idézzek még egy bejegyzést tőle, mert mélységesen egyetértek vele, és örülök, hogy az én oldalamon is terjeszteni tudom a nézeteit:

GasztroOvi és a kevert kuglóf

Tegnap óta hihetetlen sokan írtatok, kérdeztétek, ezmiez? Ez egy olyan program, ami óvodás kortól (ill. csecsemőkortól-középiskolás korig) segít a kisembereknek (szüleiknek) abban, hogy megtanuljanak egészségesen és tudatosan táplálkozni, megismerjék az alapanyagokat, a konyhai technikákat, a saját és más nemzetek konyháit, egyszóval az étkezési kultúra ismét elfoglalhassa helyét a KULTÚRÁNKBAN. Mert oda tartozik, csak ezt már kezdjük elfelejteni.
Az ovisaim közül keveseknek van olyan nagymamija, aki a főzés szeretetét, az étel tiszteletét, a közös étkezések fontosságát át tudná adni, így kicsit helyettük, a szülők helyett átvállaljuk ezt a szerepet és szagolunk, ízlelünk, tapintunk- észrevétlenül fejlesztjük a finommotorikát, énekelünk-mondókázunk (tanulunk), bővítjük az ismereteiket fűszernevekkel, felhasználásuk módjával. És nem utolsó sorban a végén közösen leülünk, asztali áldást mondunk és befalatozzuk az elkészített ételt, ami testünk-lelkünk motorja.
Mélyen hiszem, hogy ez nem csak a gyerekekre, hanem a szüleikre is hatással van! Az óvodából is lehet haza-hatni! Sokan siránkoznak, hogy nem járnak elegen étterembe (most nem az anyagi nehézségekre gondolok!) és nincs olyan réteg, aki képes volna eltartani több Michelin csillagos helyet… De arról senki nem beszél, miért is van ez így. Ez a mi felelősségünk! A mostani felnőtteké. Nézz csak körül! A mi generációnkból mind többen figyelünk oda, mit teszünk a családi asztalra ill. mi már értékeljük/értékelnénk a jó konyhát vivő éttermeket. És a siránkozás helyett inkább arra kellene odafigyelnünk, hogy a mi feladatunk felnevelni azt a generációt, aki megálljt parancsol a fastfoodnak, akik értékelni fogják a JÓ ALAPANYAGOKBÓL-JÓL ELKÉSZÍTETT ÉTELEKET! És itt is érvényesül a gyermeknevelés ökölszabálya:
JÁRJ ELŐL JÓ PÉLDÁVAL! Neki Te vagy a PÉLDA!

Ha olcsó szendókat eszel a gyerek előtt a kocsiban, ha nincs idő együtt leülni vacsorázni, odafigyelni egymásra, miért várod el a gyermekedtől, hogy végigüljön egy vasárnapi ebédet?! Vagy hogy reggelizzen?!

Más: sok az elhízott kisgyerek. Már óvodáskorban több mint 18%-a a kicsiknek túlsúlyos. És ennek mi (ki) az oka? Magyarázhatjuk a bizonyítványt… Nagyrészt mi felnőttek… A mi “példamutató” táplálkozásunk ill. az, amit a közös asztalra “varázsolunk”.
Más: sznobság, ha egy óvodás ismeri a bazsalikomot, tudja milyen ízű a parmezán, ne adj isten azt is tudja, mivel esszük, hol és hogyan készül? NEM! A gyermekek ebben az életkorban olyanok, mint a szivacs, minden érdekli őket! Ebben a korban még nyitottak. MI FELNŐTTEK korlátozzuk őket. Nem szeretjük a spenótot, ezért nem készítjük nekik… hogy csak a legegyszerűbb példát említsem. Mert mi gyerekként (sajnos nagyon sok kisgyerek a közétkeztetésben még most is:-(((() liszttől ragacsos főzelékként ismeri a spenótot. De tegyük csak koktélparadicsommal quiche-be és a bősz spenótgyűlölők örömmel tolják be ar arcukba:-) A kezdet kezdetén szinten minden anyuka rákérdezett, mi a menüben szereplő bulgur? Mára sok ovis-család asztalán szerepel köretként. Sok esetben apró kis trükkök-ötletek elégnek bizonyulnak ahhoz, hogy átfordítsuk a nemszeretem dolgokat-szeretem dolgokká. Hát, erről szól ez a program kicsiknek-nagyoknak!
Nyáron két Manókonyha tábor is volt, ami a programunk egyik sarokpontja, hiszen itt készülnek a finomságok!:-) Többek között ez a kevert kuglóf, ami akkora sikert aratott mind a gyerekek, a szülők és az óvónénik körében, hogy az állandó repertoárra felvétetett! A programról friss infokat a Kerekerdő Óvoda Facebook oldalán találhattok, bár itt az ÍZbolygón is fel-felbukkan a téma.



És amiért mindezt érdemes:
Az egyik kisfiú ezt mondta a sütés után: Tünde néni! Ez olyan egyszerű, hogy még én is meg tudom csinálni! Odaadod a receptet? Anya elolvassa, én megcsinálom.


Elkészítési (sütéssel, gyerekekkel) ideje: 60 perc (ebből 50-est sül), összerakni 10 perc!



Hozzávalók:
20 dkg cukor
16 dkg vaj
5 tojás
1 citrom reszelt héja
30 dkg liszt
1 sütőpor
2 dl tej
3 evőkanál holland kakaópor
2 marék aszalt szilva
1 marék mazsola

A tojásokat szétválasztom. A vajat a cukorral és a tojások sárgájával habosra keverem. A liszthez adom a sütőport, majd összekeverem a vajas résszel. Hozzáadom a tejet, elkeverem. A fehérjéből habot verek és azt is hozzáadom. Az aszalt szilvát apróra vágom és a mazsolával együtt a tésztához keverem. Az adag felébe keverem a kakaóport. A kuglófforma aljára a világos, felülre a kakaós réteget teszem. 150-160 fokon nagyjából 50 percig sütöm (tűpróba! = hústű-hurkapálcika belebök, ha nem ragad rá tészta, készen van!))

Ha tetszettek a receptek további finomságokat találhattok itt.
Jó étvágyat!

2011. január 14., péntek

Lúdtalp – 3. rész avagy versenygyakorlatok, csoportos játékok

A lúdtalp megelőzésére szolgáló gyakorlatokat akár szülinapi összejöveteleken, bulikon is felhasznáálhatjuk. A gyerekek garantáltan nem fogják észrevenni, hogy "tornaórán" vesznek részt, viszont jól átmozgathatjuk őket. Arról nem is beszélve, hogy ha egy-egy játék megtetszik nekik, akár otthon "terjeszthetik", testvéreknek, barátoknak.

- Kendőfelszedegető verseny, amelyet més eszközzel is végezhetünk (ceruzával, golyóval, kaviccsal, babzsákkal, zoknival, stb.): a földön szétszórjuk a kendőt, váltott lábbal szedegetve kézbe szedjük, és az a győztes, akinek a kezében a legtöbb szer van.


- labdaelhúzás: két csoport játszhatja. Szemben ülve az egyik sor talpa közt fogja  a labdát, a szemben ülők pedig talpukkal fogva megpróbálják elhúzni úgy, hogy közben ne érjenek a szemben ülő lábához. A győztesek lábbal magasra tartják a labdát. A verseny folyhat a talajon vagy a lábat magasban tartva is, ez utóbbinál erősebben igénybe vesszük a hasizmokat. Elhúzóversenyt más szerrel is játszhatunk, pl. párnával, babzsákkal, zoknival.

- Célbadobás: lábujjakkal felvesszük a babzsákot, majd egy körülhatárolt célba (doboz, karika) kell bedobni.  A távolság nehézségi szintként fokozható.

- Távolba dobás: a gyerekek egymás mellett állnak, lábujjaikkal fogják a babzsákot, majd megpróbálják minél messzebb dobni.

- Körbe jár a babzsák: Körben ülve  a babzsákot (vagy kendőt, labdát, karikát, játékmacit) két lábuk között, lábujjaikkal fogva a szomszédnak átadjuk. Az a csapat győz, ahol minden gyerek meg tudja tartani az eszközt és a babzsák először ér körbe.

- "tűz", "víz", "repülő": A gyerekek lábujjhegyen futkároznak, ha a felnőtt elkiáltja magát "tűz", meg kell állni és a lábujjakat karmolni. "Víz" jelre lábujjhegyre állni, karok magastartásban, "repülő" jelre pedig hasrafekvés, fejüket könyökben meghajlított kezükre helyezik. Ha ezt a gyakorlatot a szülő együtt végzi a gyerekekkel, nagy kacagásba és hancúrozásba torkollhat a játék. :)

- Kötélhúzó verseny: Az egymással szemben ülő gyerekek lábujjaikkal megfogják a kötelet és igyekeznek egyméstól elhúzni. Lehet sálat vagy bármilyen egyéb anyagdarabot is használni.

A talp boltozatát erősítő játékokról itt és itt írtam már.

2011. január 12., szerda

Röplabda a szobában

A következő játékhoz igazán kevés hozzávalóra van szükség (két székre, egy lepedőre és egy lufira), mégis nagyon jól levezeti a gyerekek energiáit. Arról nem is beszélve, hogy ebből a játékból is sok más játék kialakulhat, ami kifejezetten hasznos, mert
  1. ha meg is unják az egyik fajta játékot, ott a második-harmadik, amihez nyúlhatnak 
  2. interaktív a játék, mert affelé módosul a játék menete, amerre a gyerekek akarják, ezáltal ők írják a "szabályokat", beleszólásuk van a játék menetébe, amivel egyenrangúnak érezhatik magukat velünk, "hivatalos szabályírókkal",
  3.   és nem utolsó sorban sok olyan variációt kitalálhatnak a gyerekek, ami nekünk eszünkbe sem jut...
Akkor az alapjáték: fogunk két széket, egymástól kb. 1,5 méter távolságra háttal egymásnak lerakjuk. Közéjük egy lepedőt kifeszítünk - ez lesz a háló.


A gyerekek a háló két oldalán helyezkednek el, és úgy kel egymásnak a lufit átdobni/pöckölni/rúgni/ütni, stb., hogy az ne essen le a földre. Ha tudunk és szeretnénk néhány "hivatalos" röplabda ütést is megtaníthatunk. Ha leesik a lufi, egy pontot kap az ütő játkos. Az nyer, akinek előbb lesz 10, 20, ill. előre meghatározott számú pontja.

Ha a szabadban játszuk, természetesen lehet rendesen labdával is játszani, de bent a lufi sokkal biztonságosabb, arról nem is beszélve, hogy a gyerekek könnyebben tudják ütögetni.
Miután nálunk a fiúk megunták a játékot bábszínház paravánnak használták a lepedőt.
Ezután pedig házikót kellet építeni, amihez a lepedő volt a tető. (Ez a kuckóépítés egyébként elég gyakran előfordul nálunk...)


Nálatok milyen ötletek merültek még fel?

2011. január 8., szombat

Étkezési adagok

Nem tudom, egyetértetek-e velem, de szerintem egyre több manapság a tudatos szülő. Számomra a tudatosság azt is jelenti, hogy komoly figyelmet fordítok arra, mit teszek a gyerekek tányérjára. Meg vagyok róla győződve, hogy a most kialakított étkezési szokásaik nagyban befolyásolják majd a felnőttkori táplálkozási módjukat.
Egyszer olvastam egy szakácskönyvben egy nagyon jó összefoglalót arról, miből mennyit kell ennie egy nap eg kisgyereknek. Nagyon praktikusnak tartom, azóta is próbálom betartani, gondoltam megosztom veletek is. Tehát:

Kisgyerekek napi étkezési szükséglete:
  • 4-5 adag gyümölcs és zöldség, pl. egy db alma, egy banán, egy répa vagy brokkolirózsa (Ami nálunk nagyon bejött: gyümölcscentrifugával 3-4 almából almalevet készítek, ebbe ha belecsempészek egy répát vagy céklát, az ízén nem venni észre, viszont a vitaminok bekerülnek)
  • 3 adag szénhidrát, pl. egy szelet kenyér (lehetőleg nem fehér, hanem barna, magos, stb.), egy kis tál müzli, egy kisebb sült/főtt krumpli, stb.
  • 3 adag tej ill. tejtermék, pl. egy pohár tej, egy pohár joghurt, egy kis sajt vagy túró
  • 1 adag fehérje, pl. egy szelet csirkhús vagy hal, 1 tojás, tofu, egy marék dió, mogyoró, mandula, egy adag hüvelyes - bab vagy lencse, stb.
Gyakorló anyuka vagyok, tisztában vagyok vele, hogy ezt a táblázatot nem mindig lehet betartani (a két fiam, gondolhatjátok mennyi tésztát megenne...), viszont minden nap megpróbálok törekedni rá, hogy legalább a közelébe járjak.

És még valami: szentül hiszem, hogy egy életre szóló ajándékot tudunk adni gyermekeinknek, ha megtanítjuk nekik, ha azt suggaljuk és mutatjuk, hogy enni jó! Egészségeset enni, mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül, vidáman, jó társaságban vagy egyedül, akárhogy is, de enni jó dolog!  Gondolom ti is ismertek embereket, aik állandóan fogyókúrázni próbálnak és egy étkezést nem tudnak lelkiismeretfurdalás nélkül végigenni - óvjuk meg ettől a gyerekeinket! Ha jót esznek és eleget mozognak mellette, akkor legyen öröm számukra az étel!

Nektek van valami jó praktikátok arra, hogyan lehet a gyerekek tányérjára becsempészni azokat a hasznos és egészséges dolgokat, amiket amúgy nem ennének meg?

2011. január 2., vasárnap

Téli kincsvadászat

Hát igen, olyan káprázatos kint a hó, főleg, ha süt is a nap, hogy nem lehet csak bent maradni, az ember leküzdi a hideg iránti ellenérzését, jó melegen felöltözik, bebugyolálja a gyerek(ek)et, és irány a kinti világ.
Igen ám, de mi van akkor, ha már nincs kedvünk hóembert építeni (nálunk speciel nem tapad a hó...), a szánkóhúzást a kedves szülő unja és jégpálya sincs a közelben.

No, akkor veszi elő az ember az ősszel nagy sikert aratott kincsvadászatos képek téli verzióját.
A feladat itt is ugyanaz, keressük meg a képen jelzett dolgokat. Ha részletesebb instrukciókra van szükséged, itt megtalálod.


Na persze Murphy idén sem tétlenkedik, persze hogy akkor merült ki a fényképezőgép akkumulátora, amikor talpig kesztyűben-sapkában indulásra készen álltunk a ház előtt, úgyhogy most sajnos nem tudok demonstratív képekkel szolgálni. Ami persze nem jelenti azt, hogy a legközelebbi kirándulásunk képeit nem töltöm majd fel, de addig sem akartam várni, minél előbb tudjatok ti is kincsvadászni!

A kinyomtatandó képeket itt lehet letölteni. És az angolosok kedvéért itt az angol verzió is.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...